You are here

Home

beszámoló

Társasjátékok Ünnepe 2015

Szombat

Hétvégén, vagyis 2015. november 28-29-án rendezték meg a Lurdy Házban a sokadik Társasjátékok Ünnepét. Hogy hányadikat, azt nem tudom, de az újfajta változatból is legalább az ötödiket. Utolsó pillanatokban történt a Blood Bowl becsempészése erre a nagyszerű eseményre, elsősorban Évinek köszönhetően, aki buzdított, hogy nosza, menjünk ki, játszunk egy jót mindenféle társassal, aztán persze az lett belőle, hogy ültünk egy asztalnál az előtérben a Hancúr Párbaj és a Kard és Korona gyártói közé fogva, és Blood Bowl-t reklámoztunk.

Szerencsére jöttek is az emberek szép számmal, 5-75 éves korig mindenki meg-megállt, ránézett az asztalra, aztán vagy továbbhaladott vagy leült érdeklődni, esetleg a kisebbek a számukra odakészített kifestőkkel bíbelődni.

Az első érdeklődő egyébként nem is egy látogató, hanem a Game of Thrones csillió játékba öntésének egyikét a hétvégén bemutató srác személyében érkezett, ő később még vissza is tért volna, de túlságosan lekötötték a próbajátékosok. Utána viszont gyakorlatilag a váltásunk -- Favi és Noraal -- megérkeztéig folyamatosan játszottam, javarészt gyerekekkel és pár fiatal felnőttel, akiknek utóbb 6mm-es kockákat kezdtünk el osztogatni.

Az osztogatás persze nem "csak úgy" alapon történt, hanem -- miután a dobj két ugyanolyan számot 2d6-tal módszert nem találtuk kielégítőnek -- egy egyszerű Blood Bowl szituáció megoldását hivatott jutalmazni. Ez az egyszerű szituáció pedig egy touchdown szerzése volt elf csapattal káosz paktum ellen, úgy, hogy az elfeknek föl kellett venni a labdát, egy elkapóval előrerohanni, majd egy passzal célba juttatni a játékszert. Az előrerohanást viszont egy gonoszul elhelyezett paktum játékos akadályozta, őt le kellett bliccelni, vagyis a rohamot is kipróbálhatták a bátrabbak.

A szombat délutánt, miután az említett úriemberek gyorsváltásban helyünkre ültek, javarészt a nagyteremben töltöttük, és az óriási zsivajban kipróbáltunk pár véletlenszerűen kiválasztott társasjátékot, pl. King of Tokyo-t, valami csúzlis amőbát, fakockás építőset, Knizia féle kastélylap-elhelyezőst, szóval csupa olyasmit, ami a nyomába se érhet kedvenc táblás sportunknak.

Úgyhogy a délután kisebb részében vissza-visszanéztünk bajtársainkhoz, akik az Itzlától kölcsönvett, gyerekkorú látogatók által folyton-folyvást lehűházott, asztamiezezett gyíkember csapattal demonstrálták a Vérfoci erényeit, kellő sikerrel.

Eddigre már fogytán volt a kirakott ingyencukorka, én meg túlvoltam egy internetes csatornának adott interjún (aminek a nevét jól elfelejtettem, elnézést!), FaViékat pedig a Játékos Élet Magazin (JEM) szerkesztői buzdítgatták virtuális penna ragadására -- szóval eseményjéghegyek zajlottak le, úgyhogy nagyjából 7 órakor már jól esett abbafejezni a szereplést.

Vasárnap

Vasárnap megfordítottam a csapatokat a pályákon, ekképpen nézett ki:

Ezen a napon jelentősen csökkent forgalommal szembesültünk, de így is összefutottunk a legértelmesebb, majd a legelkalandozósabb figyelmű gyerekkel, illetve egy kissé megfázott, szakállas sráccal, aki egyébként Infinity-zik, de itt meg a leghosszabb ideig próbálgatta a Blood Bowl-t, és komolyan érdeklődött csapatvásárlási lehetőségekről. Azt még nem is említettem, hogy előző nap elfogyott a 20 darab "Mi a Blood Bowl?" szórólapunk, amelyek, tekintve, hogy A4-es méretű, hosszú irományok voltak, szinte kizárólag csak komolyabb nézelődők kezei közé kerültek.

Szóval a vasárnapi lazább délelőtt után, amikor volt idő kicsit a gémklubos Levivel is beszélgetni, befutott BlackOrc és fia, akik vállalták a délutáni műszakot, így mi összepakoltuk mindenféle motyóinkat, kivéve a nagysikerű cukorkástálat, és remek élményekkel gazdagodva, kissé megfáradtan indultunk hazafele.

Sajnos képet nem sokat tudtunk készíteni, mert szombaton otthonhagytam a telefonomat, Évié meg nem az a profi fotómasina, vasárnap meg jobbára csak én ültem az asztalnál, akkor meg igyekeztem a játékra figyelni.

És hogy teljes legyen a kép, íme a kissrác, aki visszajött, mert még egy touchdown-t szeretett volna szerezni (sikerült is neki).

-- Swifty